A nyári meleg bosszúja a hideg reggeleken jelentkezik az akkumulátoroknál!
Kevesen tudják, hogy nem a hideg az akkumulátor első számú ellensége, hanem a meleg.
Első pillanatra talán hihetetlenül hangzik ez az állítás, hiszen az indítási problémák általában a hideg téli napokon jelentkeznek. A magyarázat nagyon egyszerű.
A melegben felgyorsulnak a kémiai reakciók, így a korróziós folyamatok is, melyek megtámadják az akkumulátor rácsszerkezetét. Fokozódik a vízbontás, növekszik az önkisülés és a túltöltésre való hajlam. Ennek következménye az iszaposodás, cellazárlat. Hidegben aztán, amikor a motorolaj sűrűbb, az illesztések szorosabbak, az önindító áramfelvétele indítózás közben megnövekszik, ugyanakkor az akkumulátor áramleadó képessége csökken. Ha ez a kényes egyensúly felborul, a motor lesz az ‘erősebb’, az akkumulátor a gyengébb, indítani nehezen vagy egyáltalán nem sikerül.
Mit tehetünk?
Semmi egyebet, csak azt, hogy legközelebb, amikor cserélni kell az akkumulátort, olyat vásárolunk, amely a lehető legjobban tűri a modern autók megnövekedett motortér hőmérsékletét: ón-kalcium ötvözésű, expandált lemezes akkumulátort.
Ezekben az akkumulátorokban magasabb hőmérsékleteken sem képződik rácskorrózió, érzéketlenebbek az elmaradt nyári karbantartási problémákkal szemben.
Ennek az az oka, hogy az ón-kalcium ötvözésű lemezek áramfelvétele feltöltődéskor még növekvő hőmérséklet esetén is csökken, szemben a hagyományos akkumulátorokkal, melyeknél növekedhet.
A feszültségszabályozó ma már az autók többségében hőmérséklet függő szabályozást valósít meg. Melegben a töltőfeszültség kisebb, hidegben magasabb lehet. Pl. a 13,7V nyári melegben jó érték, télen -15ºC esetén alúltöltést okoz. A hőmérséklettől független szabályzóknak csak abban az esetben van komoly jelentőségük, amikor az akkumulátor közel állandó hőmérsékleten üzemel vagy nincs a motorral közös hőtérben (pl. IFA teherautó). Indítási biztonsága érdekében ellenőriztesse autója töltő és indítórendszerét tél és nyár előtt is.
A kalcium ötvözésű rácslemezek ezzel összefüggő további előnye, hogy a feltöltődési folyamat végén a töltőárama gyakorlatilag nullához közelít. A hibrid, öntött lemezes akkumulátorok a nagyobb belső önkisülés és helyi mikroelemek képződése miatt töltött állapotban is felvesznek több száz mA-t, idősebb állapotukban akár néhány A-t is. Ez szintén a belső hőmérsékletük növelésére fordítódik.
A korszerű akkumulátorok másik fontos jellemzője az önkisülés alacsony mértéke. Azon autós társainknak, akik pl. télen nem, vagy csak ritkán használják járművüket, érdemes alacsony önkisülésű akkumulátort vásárolniuk. A hagyományosnak tekinthető hibrid akkumulátorok önkisülése típustól függően 3-8 hónap között van, míg a kalcium ötvözésűeké 16-18 hónap 50%-ig.
Fontos ellenőrizni az autó statikus fogyasztását, amely akkor mérhető, amikor azt gondoljuk, hogy minden ki van kapcsolva. Hosszabb állás után komoly meglepetést tud okozni a lassan kiürített, indítás képtelenné vált akkumulátor. Ha 50mA fogyasztást mérünk, akkor számítanunk kell arra, hogy egy 55Ah-s teljesen feltöltött akkumulátor kb. 20 nap alatt indításképtelenség határára érkezik. Ennél nagyobb áramfogyasztást már szinte kötelező megkeresni és megszüntetni.
Abban az esetben, ha nem szüntethető meg a kritikus érték feletti fogyasztás, három dolgot tehetünk:
- levesszük az akkusarut,
- kettős feszültségkorláttal működő automata töltőre kapcsoljuk az akkut folyamatosan,
- kb. kéthetente az akkut feltöltjük.